A technológia rohamos fejlődésével egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy a gépek milyen mértékben képesek az emberek munkáját helyettesíteni. Hosszú idők óta használunk különböző eszközöket a munkánk elvégzéséhez, ugyanakkor korábban ez a kérdéskör ilyen hangsúllyal mégsem merült fel. A mesterséges intelligencia és a robotika fejlődése azonban sokakból aggodalmat váltott ki; többen attól tartanak, hogy a gépek térnyerése tömeges munkanélküliséget fog kirobbantani.
A történelemben már többször előfordult, hogy drasztikusan megváltoztak a munkakörülmények – elég csak az ipari forradalmakra gondolni. A 18. század végén az első ipari forradalomban megjelentek a gőzgépek, majd rá száz évre a másodikban az elektromosság és a tömegtermelés. Az azóta eltelt 50 évben a 3. és 4. ipari forradalom is lezajlott, teret nyitva az automatizációnak és intelligens rendszereknek. Egyértelmű, hogy a fejlődés üteme felgyorsult, és nehéz megmondani, hogy mit hoz a jövő, ugyanakkor az elmondható, hogy a fejlődés eddig általában a munkavállalók javát is szolgálta. Korábbi foglalkozások eltűntek és újak jelentek meg, javítva az emberek életkörülményein.
A robotok alkalmazásának a munkáltató szempontjából számos előnye lehet. Egyre olcsóbb az automatizált rendszerek beszerzése, amelyek sosem fáradnak el és a hét minden napján dolgoznak. Nem kell nekik bért fizetni, és nem is hibáznak annyit, mint élő társaik. Ugyanakkor jelenleg még képtelenek gondolkodni, alkalmazkodni a nem várt helyzetekhez. Beszerzésük és fenntartásuk még mindig jelentős költséget jelenthet.
A World Economic Forum 2020-as jelentése alapján 2025-ig 85 millió állás esetében helyettesítik majd gépek az embereket. Ugyanakkor ezt a hatást ellensúlyozza a 97 millió új, embert igénylő munkahely. A beszámoló alapján leginkább az egyszerűbb és jobban automatizálható feladatok esetében szűnnek majd meg a pozíciók, mint például adatbeviteli feladatok, könyvelés és áruk összeszerelése. Az újonnan nyílt lehetőségek viszont az informatika területére koncentrálódnak úgy, mint adatelemzés, mesterséges intelligencia és egyéb fejlesztői pozíciók.
A jelenség társadalmi hatásait tekintve megoszlanak a vélemények. Vannak, akik azzal érvelnek, hogy a gépek egyre növekvő használatával növekszik a hatékonyság és csökken a munkaerőhiány bizonyos iparágakban. A folyamat során új, a korábbinál magasabb tudást igénylő, ugyanakkor nagyobb hozzáadott értéket képviselő foglalkozások jönnek létre.
Az érem másik oldala, hogy ezen folyamatok növelhetik az egyenlőtlenségeket, kifejezetten rossz helyzetbe hozva a kevésbé képzett munkaerőt. Jelentős társadalmi csoportot érinthet például a szállítmányozás automatizálása; ezen munkavállalók valószínűleg nem fogják tudni betölteni az informatikai állásokat. Ezen felül az is kérdéses, hogy rendelkezésre áll-e a szükséges, informatikai és egyéb specializált tudással rendelkező munkaerő, hogy az újonnan nyílt pozíciókat betöltsék.
De Vries és szerzőtársai (2020) 37 országban vizsgálták a robotizáció hatásait 2005 és 2015 között. Eredményeik azt mutatják, hogy az ipari robotok használatának növekedése csökkenti a rutin feladatokkal járó állások részarányát, különösképp a fejlett országokban. Ugyanakkor a növekvő robothasználat nem jár együtt a munkahelyek számának csökkenésével. Az eredmény összhangban van a korábban említett érvvel, miszerint a gépek nem elveszik a munkát, csak más típusú munkaköröket teremtenek.
Dahlin (2019) szintén hasonló eredményre jutott amerikai adatokat vizsgálva. A munkáltatók a gépek és emberek munkáját összehangolva képesek magasabb hozzáadott értéket előállítani. A magasan képzett munkavállalókra van leginkább pozitív hatással a gépesítés, ugyanakkor azon munkavállalók is képesek profitálni a helyzetből, akik munkáját a robotok elméletben helyettesítenék. Elég arra gondolni, hogyha robotok végzik a rakodást, akkor a munkavállalónak kevesebb nehéz fizikai munkát kell végeznie, vagy ha robotok kezelik a veszélyes anyagokat, kisebb a sérülés kockázata.
Bessen (2018) egy másik szempontot helyez előtérbe, a kereslet oldaláról közelíti a problémát. Cikkében amellett érvel, hogy az automatizáció növeli a hatékonyságot, a termékek minőségét, csökkenti az árat és a gyártás időtartalmát. Ezen hatások növelik a keresletet a termék iránt, ami szükségessé teszi új munkahelyek létrehozását. Modelljében ez a hatás addig érvényesül, ameddig létezik kereslet emberi munkaerő iránt. Amennyiben a munkáltatók az extra kereslet kielégítését új gépek beszerzésével és nem emberi munkaerő felvételével fedezik, ezen hatás nem érvényesül.
A jövőben valószínűleg egyre inkább a specializált tudás és az alkalmazkodóképesség kerül előtérbe, és egyre kevésbé lesznek olyan munkakörök, amelyeket bizonyos végzettség megléte nélkül be lehet tölteni. Bizonyos csoportok esetében tömeges elbocsátások léphetnek fel, ami komoly társadalmi problémát okozhat. Ezen csoportok esetében átképzési programok biztosítására lesz szükség. Az átképzéseken felül bértámogatások bevezetésével és új iparágak létrehozásával is lehet bizonyos mértékig orvosolni a problémát.
Kotymán Alex
MNB Intézet
Kotymán Alex mesterszakos diplomáját 2022-ben szerezte meg a Budapesti Corvinus Egyetem befektetés-elemzés szakirányán. 2022-ben csatlakozott az MNB Intézethez ahol kutatással foglalkozik és az intézet munkáját támogatja.
Hivatkozások:
Bessen, J. (2018). AI and Jobs: The role of demand (No. w24235). National Bureau of Economic Research.
Dahlin, E. (2019). Are robots stealing our jobs?. Socius, 5, 2378023119846249.
De Vries, G. J., Gentile, E., Miroudot, S., & Wacker, K. M. (2020). The rise of robots and the fall of routine jobs. Labour Economics, 66, 101885.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post Tényleg elveszik a gépek az emberek munkáját? appeared first on Economania blog.