Kockázat nélkül nincs hozam! Csökkentse kockázatait! Kerülje el a nagyon kockázatos befektetéseket! Mindenki hallott már ilyen vagy ehhez hasonló jó tanácsot élete során. Sőt nagyon sokszor utólag kapja meg “jó tanácsnak” az ember, ha valami rosszul alakul, hogy „tudhattad volna, hogy kockázatos volt és miért vágtál egyáltalán bele…”
A pénzügyekben még elterjedtebb és a tudományos munkák kapcsán is visszatérő fogalom a kockázat és annak számos formája, ennek ellenére nem könnyű meghatározni, hogy pontosan hogyan is értjük vagy mérjük a kockázatot. Már magát a kockázat szót is gyakran keverjük más fogalmakkal. De az még a kisebb gond, ha matematikailag egyértelmű fogalmakat a köznyelvben nem pontosan használunk. Ennél sokkal nagyobb gond, hogy még a tudományos, pontos fogalmak mentén sem egyértelmű, hogyan értjük, mérjük a kockázatot.
Amennyire elterjedt a kockázat jelentőségének a hangsúlyozása, annyira kérdéses, hogy pontosan mit is értünk alatta. Vegyünk néhány nagyon egyszerű példát, hogy jobban megértsük a problémát!
Képzelje el, hogy van két szerencseszelvény:
(A) 50% eséllyel 1000 forintot nyer és 50% eséllyel nyer 3000 forintot
(B) 50% eséllyel 0 forintot nyer és 50% eséllyel nyer 4000 forintot
A leggyakoribb értelmezés szerint a (B) a kockázatosabb, mert nagyobb a “szórása”. Tehát szélsőségesebb értékeket vehet fel a várható értékhez képest és ezért kockázatosabb.
Bár a szóráson alapuló számítások a leggyakoribbak a kockázatra, az emberek számára ez sokszor nem intuitív, így nem ez alapján döntenek. Nézzük például a (C) szelvényt:
(C) 90% eséllyel 0 forintot nyer és 10% eséllyel nyer 20 000 forintot
Ebben az esetben sokkal extrémebb értékek is megjelennek azonos várható érték mellett nagyobb szórással, és mégis sokak számára az ilyen lottószerű szelvények nagyon népszerűek. Ilyen és ehhez hasonló ellentmondásos eredmény rengeteg született a viselkedési közgazdaságtani kutatások során. Ebből viszont következik a kérdés, hogy pontosan mit is tekintenek az emberek kockázatosnak és mi lehet annak jó mérőszáma, akár csak ilyen nagyon egyszerű kérdésekben is.
Erre a kérdésre keresték a választ Holzmeister és szerzőtársai (2020) is tanulmányukban. Eredményeik azt mutatják, hogy a kockázatosságot leginkább az határozza meg az emberek számára, hogy mekkora az esélye annak, hogy vesztenek az adott befektetéssel. Ezt pénzügyi szakembereken és átlagembereken is vizsgálták, hogy lássák, mennyiben változtatja meg az eredményeket a téma szakmai ismerete, de nem láttak érdemi különbséget a fő következtetések kapcsán. A szórást nagyon kis mértékben tartották fontosnak az emberek, annak ellenére, hogy ez az egyik legelterjedtebb kockázati mutató a pénzügyekben.
Zeisberger (2022) tovább vizsgálta ezt a kérdést egy újabb kísérletsorozatban, hogy jobban megértse, mennyire is ragadja meg a kockázat fogalmát annak a valószínűsége, hogy veszítünk az adott befektetéssel. Holzmeisterékhez hasonlóan azt találta, hogy messze ez a legerősebb indikátora egy befektetés kockázatosságának az emberek számára, maga mögé utasítva a Nobel-emlékdíjat érő kilátáselméletet vagy más ismert közgazdasági megközelítéseket.
Nézzük példának a (D) szelvényt:
(D) 20% eséllyel 1000 forintot veszít és 80% eséllyel 4000 forintot nyer
Ebben az esetben lényegesen nagyobb a szelvény várható értéke és a szórása sem olyan nagy, mint mondjuk a (C) esetben, mégis szinte biztos, hogy a nagy többség ezt tartja a legkockázatosabbnak a négy szelvény közül. Miért? Az elmélet szerint azért, mert itt lehet veszíteni is. Tehát az előző esetek a legfontosabb szempontból egyformák voltak, mert a veszteség valószínűsége 0 százalék volt, míg a (D) szelvényben 20 százalék.
Tehát az az ötlet, hogy mindenki fejében van egy referenciapont (sokszor ez a status quo, azaz a 0), amire nagyon odafigyelnek, hogy elérjék, és számukra az igazi kockázat, hogy ha ezen referencia pont alá kerülnek. Tehát minél nagyobb az esély, hogy nem érik el ezt a szintet, annál kockázatosabb számukra egy befektetés.
Ráadásul ez az egyszerű gondolat nem csak pontosabb elemzési eszköz lehet arra, hogy megértsük, az emberek mit tartanak kockázatosnak, de számos, a pénzügyekben ismert rejtélyt is feloldhat, mint például a negatív kockázat-hozam rejtélyt (Bakó és Neszveda, 2024). Mindez jól mutatja, hogy alapjaiban tudja megváltoztatni a pénzügyi és gazdasági modellek következtetéseit az, hogyan értelmezzük a kockázatot és a kockázatosságot.
Neszveda Gábor
Hivatkozások:
Bakó, B., & Neszveda, G. (2024). An aspirational perspective on the negative risk-return relationship. Finance Research Letters, 61, 104977.
Holzmeister, F., Huber, J., Kirchler, M., Lindner, F., Weitzel, U., & Zeisberger, S. (2020). What drives risk perception? A global survey with financial professionals and laypeople. Management Science, 66(9), 3977-4002.
Zeisberger, S. (2022). Do people care about loss probabilities?. Journal of Risk and Uncertainty, 65(2), 185-213.
Borítókép: pixabay.com
The post Újragondolt elmélet a kockázati attitűdökről appeared first on Economania blog.