Véleményvezérek már évszázadok óta léteznek. A középkorban az éppen regnáló uralkodók határozták meg a fogyasztási trendeket. Napjainkban a közösségi média influenszerei töltenek be meghatározó szerepet a fogyasztási szokások formálásában, ugyanis egyszerűbbé teszik a vásárlási élményt a fogyasztók számára. De ez tényleg egy sikertörténet a magyar vásárlók számára?
Kasza Tibi, Rubint Réka, Jákob Zoli, Whisper Ton, Pamkutya és tucatnyi más influenszer a legkülönfélébb termékeket reklámozza a közösségi médiában. A Forbes értesülése szerint a legelismertebb magyar influenszerek egy-egy posztért 400-800.000 forintot, egy rövid videóért pedig akár 1,5 millió forintot is kaphatnak. Magyarországon influenszernek lenni tehát nem csak egy teljes munkaidős állás, hanem egy út a meggazdagodáshoz, amelyhez sok esetben igen minimális munkavégzés szükséges.
Az influenszerpiac nemzetközi szinten az elmúlt években hihetetlen ütemben növekedett. Az influenszergazdaság már egy 30 milliárd dollárnál is nagyobb iparág lett. Ez azt jelenti, hogy az országok 40 százalékának—több mint 70 ország—GDP-je kisebb, mint a globális influenszerpiac értéke.
A globális influenszerpiac növekedése amerikai dollárban számítva
Forrás: Forbes.hu.
De miért jó egy influenszer a vásárlóknak? Bemutatnak, véleményeznek és ajánlanak termékeket, szolgáltatásokat, így tájékoztatva a fogyasztókat a trendekről. Emellett gyakran nyújtanak valamilyen egyedi kedvezményt, így a fogyasztók jobb árakhoz juthatnak az influenszerek által.
De az influenszerpiacnak van egy árnyoldala is. Az influenszerek gyakran hiányos szakértelmet mutatnak a termékek és szolgáltatások objektív értékelésében, hamisak lehetnek a lelkesedésüket illetően, és gyakran érzelmi befolyásoláshoz folyamodnak. Ennek ellenére sok vásárló úgy gondolja, hogy őt nem lehet megvezetni, és csak azokat a szponzorált termékeket vásárolja meg, amelyekre valóban szüksége van. De a legtöbb vásárló mégsem ezt teszi…
Az influenszerek sok esetben arra ösztönzik a követőiket, hogy felesleges dolgokra költsenek. Ugyanakkor az influenszer a való életben sokszor nem is használja az adott terméket, vagy olyan előnyöket mond el, amiről maga sem gondolja, hogy igaz. Mivel az influenszerek által reklámozott termékek gyakran gyorsan elfogynak, vagy a kedvezmények csak korlátozott ideig elérhetők, fennáll az attól való félelem, hogy a követők lemaradnak valamiről, ami felesleges költekezéshez vezet. Elég csak a barátainkra, családtagjainkra vagy magunkra gondolni, hogy rájöjjünk, gyakran vásárolunk érzelmi alapon a közösségi média hatására.
A DataReportal szerint az amerikaiak 70 százaléka használ közösségi médiát, ahol biztosan találkoznak influenszerekkel. A Bankrate kutatása alapján az Egyesült Államokban a közösségi médiát használók 48 százaléka gondolja, hogy érzelmi döntés alapján vásárolt dolgokat a közösségi médiáról, és ezen vásárlók 68 százaléka megbánta legalább egy vásárlását. Tehát az amerikai lakosság jelentős része túlköltekezik az influenszerek által vezérelt közösségi média világának hatása miatt. Egyébként az amerikai adatok vélhetően a globális trendeket is mutatják, ugyanis egyéb kutatások is kimutatják ugyanazt a közösségi média használat és a túlköltekezés közötti kapcsolatot, mint Amerikában, még Kínában is. Minden bizonnyal Magyarországon is ez a hatás észlelhető.
Érdekesség, hogy arányosan sokkal több ember használ közösségi médiát Magyarországon, mint Amerikában. Az Eurostat szerint 2024-ben a magyarok 81 százaléka használ közösségi médiát, ami az Európai Unióban a harmadik legnagyobb arány (csak Dánia és Ciprus előzi meg), és jóval az EU 59 százalékos átlaga felett van. Mivel az amerikai adatok és egyéb nemzetközi kutatások megmutatják, hogy a magas közösségimédia-használat (és emiatt a sok influenszerhirdetés megnézése) túlköltekezéssel jár, ki lehet jelenteni, hogy valószínűleg a magyar lakosság jelentős része, akik közösségi médiát használnak, túlköltekezik.
A túlköltekezés egy természetes dolog, ami nem csak az influenszerek miatt létezik, hiszen sok esetben az áruházakban is úgy helyezik a polcra az árut, hogy a vásárló többet vásároljon, mint amire szüksége van. Azonban aggasztó, hogy a magyarok túlköltekeznek a közösségi média hatása miatt, miközben összességében kevesebbet költenek fontos termékekre, mint az EU többi országában.
A Magyar Nemzeti Bank friss kutatása szerint 2024 első negyedévében csupán „az EU-átlag háromnegyedét éri el a hazai gazdaság hozzáadott értéke vásárlóerő-paritáson számolva” és „a 2023-as adatok szerint a fogyasztás volumene az egyik legnagyobb mértékben csökkent Magyarországon az Európai Unió tagországai között.”
A Portfolio elemzése szerint Magyarország az EU átlag fölött költ közösségi fogyasztásra (ez tartalmazza a közútfenttartást, honvédelmet, az államigazgatást stb.) és a régiós átlagnak megfelelően költ természetbeni juttatásokra (egészségügy, oktatás). A „mindennapi fogyasztási kiadásokra (élelmiszer, tartós fogyasztási cikk, utazás, kommunikáció stb.) viszont a magyar háztartások uniós viszonylatban látványosan kevesebbet fordítanak.” Az utóbbi kategóriába lehet sorolni a legtöbb influenszerek által hirdetett terméket és szolgáltatásokat is.
Mivel sok magyar használ közösségi médiát és követ influenszereket, így minden bizonnyal gyakran vásárolnak úgy, hogy azt később megbánják. Ugyanakkor, a magyarok kevesebbet költenek a mindennapi megélhetéshez ténylegesen szükséges termékekere, mint más országok polgárai. Ez az influenszer gazdaság árnyoldala: a professzionális influenszerek meggyőzik arról a magyar fogyasztókat, hogy feleslegesen költsék el annak a pénznek egy részét, amit az alapvető szükségleti cikkek vásárlására szánhattak volna. A gazdaság és a jóllét szempontjából ez egy kifejezetten negatív hatás.
Vigyázni kell a mai közösségi médiában szereplő véleményvezérekkel, mert az ügyesebbek „kiinfluenszerkedik” a forintot a zsebünkből.
Szepesi Mór
MNB
Szepesi Mór másodéves közgazdaságtan és filozófia szakos hallgató a Yale Egyetemen, New Havenben, Connecticut államban. 2024 nyarán gyakornok a Magyar Nemzeti Bank Nemzetközi Monetáris Politikai és Gazdaságtudományi Ismeretterjesztési Igazgatóságán.
Borítókép: pixabay.com
The post Veszélyesek a magyar influenszerek? A közösségi média és a túlköltekezés problematikája appeared first on Economania blog.