Defláció Japánban: végre végleg vége?
Japán inflációval való „barátságtalan” kapcsolatának kezdete a kilencvenes évek elejére nyúlik vissza. Ekkorra tehető azoknak a folyamatoknak a kezdete, amelyek következményeképpen az országnak évtizedekig tartó deflációval, illetve túlságosan alacsony inflációval kellett szembenéznie. A koronavírus-járvány után bekövetkezett importár-növekedés és a gyenge jen által kiváltott költségsokk következtében azonban az infláció az utóbbi három évben a Bank of […]
Inkubációs programok Magyarországon startupok számára
A technológiai szektor fellendülésével párhuzamosan egyre több inkubációs program és inkubátorház segíti a kezdő vállalkozásokat abban, hogy jól tudják terméküket pozicionálni, sikeresen növekedjenek és elérjék az úgynevezett „product-market fit” állapotát. Ennek a cikknek a célja áttekintést adni a lehetőségekről azok számára, akik vállalkozásindításon törik a fejüket, netán már bele is vágtak egy saját üzleti ötlet […]
Mi történt 2024-ben és mi várható 2025-ben a globális monetáris politikában?
A 2024-es évben számos fordulat következett be a jegybankok monetáris politikájában. A jegybankok között voltak, amelyek lazításba kezdtek, mások szigorító intézkedésekre kényszerültek. Januárban öt mo-netáris politikai dilemma körvonalazódott; érdemes végigvenni, hogy milyen irányok körvonalazódtak és milyen kihívásokra fordulunk 2025 elején. januárban jelentős bizonytalanság mutatkozott a Fed kamatpolitikájában, mert nagy volt az eltérés a jegybanki döntéshozók […]
Après nous le déluge? Gondolatok a kaliforniai tűzvész margójára
Utánunk az özönvíz! – mondta egyesek szerint XV. Lajos, utalva többek között az 1757-ben Franciaországban pusztító hurrikánra és az év során bekövetkezett számos egyéb válságra. Ez a kijelentés manapság is aktuális lehet, hiszen a Meteorológiai Világszervezet mérései alapján 2024 rekord meleg év volt; a globális átlaghőmérséklet 1.55 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előtti értéknél, […]
A StaRUG kettőssége: visszaélés vagy szükséghelyzet?
A bajba jutott vállalatokba való befektetés („bankruptcy investing”) nem újkeletű stratégia; egyesek, például Bill Ackman, kifejezetten erre specializálódnak. A képlet egyszerű: egy közel inszolvens, de komoly potenciállal rendelkező vállalatot irányítása alá vesz egy vagy több befektető, és igyekszik profitábilissá tenni. A csőd szélén táncoló vállalatok részvényárfolyama általában alacsony, jelentős árfolyamnyereséget helyezve kilátásba egy sikeres átalakítás […]
Legnépszerűbb írásaink voltak 2024-ben
Olvasóink 2024-ben is sokféle témában olvashattak és olvastak is posztokat blogunkon. Az öt legnépszerűbb írásunk között volt, amelyik az iparpolitikák, egy másik az influenszergazdaság hatásait mutatta be. Kedvelt témának bizonyult a női sport is, valamint a mesterséges intelligencia szerepe az oktatásban, de a legnépszerűbb írás a biciklilopásról szólt. Barkó Tamás: A kerékpározás árnyoldala Korunk klíma- […]
Lehet-e ugyanúgy mérni a tudósok és labdarúgóklubok teljesítményét?
Aki foglalkozott valaha kutatással, már találkozhatott az egyik legelterjedtebb tudománymetriai mutatóval, a h-indexszel. A h-index az a maximális h érték, melyre igaz, hogy a kutatónak van h tanulmánya, melyekre legalább h-szor hivatkoztak. Ha például valakinek öt cikke van, melyekre sorban 9,8,7,6,5 alkalommal hivatkoztak, viszont a többire ötnél kevesebbszer, akkor az illető h-indexe 5. Ugyanakkor szintén […]
What does the general public think about central banks going green? Why should we care?
Central banks have become increasingly engaged in the topic of climate change. Membership at the Network of Central Banks and Supervisors for Greening the Financial System has seen a spectacular rise, early this year the ECB announced the expansion of its work on climate change while some central banks such as the Central Bank of […]
Az előrejelzési bizonytalanságról és annak kommunikációjáról
Minden előrejelzés szükségszerűen bizonytalansággal terhelt, így van ez a központi bankok makrogazdasági előrejelzései esetében is. A központi bankok előrejelzései azonban különösen fontos szerepet töltenek be, mert részét képezik az intézmény kommunikációs eszköztárának. Általuk tudja közvetíteni a jegybank, hogy milyen gazdasági-pénzügyi pályára számít, illetve a bizonytalanság megfelelő megjelenítésével tudja kommunikálni az alappályát övező kockázatokat. Az angol […]
Hat-e a szezonális depresszió a tőzsdepiaci hozamokra?
Kamstra és szerzőtársai (2003) egy izgalmas kutatási területet indítottak el, amikor tanulmányukban azt találták, hogy a szezonális depresszió kockázatvállalás-csökkentő hatása megjelenik a tőzsdepiaci hozamokban is. Tanulmányukban az éjszakák hossza magyarázó változóként szolgál a szezonális depresszió mérésére és ezen keresztül a pénzügypiaci hozamok változására. Várakozásaik szerint a szezonális depresszió hatása miatt kockázatkerülőbb befektetők ősszel átlagosan nagyobb […]