A 12.000 milliárd dolláros kérdés, avagy a jegybanki devizatartalékok zöldítésének dilemmái

A devizatartalékok felhalmozásának fő célja, hogy szükség esetén a központi bank megfelelő mennyiségű devizát biztosítson a gazdaság szereplőinek, valamint a monetáris politikai céloknak megfelelően tudja alakítani a devizapiac kereslet-kínálati viszonyait, védve a hazai fizetőeszközt a túlzott le- vagy felértékelődéstől. A tartalékkezelők klasszikusan három szempontot mérlegelnek a befektetési döntéseikben: likviditás, biztonság, hozam. Örök dilemma, hogy a […]
Öt éves az Economania blog

Az MNB Intézet számára különleges nap a mai, hiszen pontosan öt éve, 2017. november 1-jén indította (akkor még MNB Tanszékként) az Economania blogot. Az évforduló alkalmából érdemes visszatekinteni az elmúlt időszakra: öt érdekesség a blog első öt évéből. 1. Olvasók a világ több pontjáról Az Economania bloggerek által írt blogbejegyzéseknek már több mint 350.000-es olvasottsága […]
Célzott beavatkozási pont a lakáshitelek piacán: az NHP Zöld Otthon Program

A Magyar Nemzeti Bank Európában elsőként kapott zöld mandátumot az Országgyűlés 2021. május 28-i döntése értelmében, a jegybanki célok között így már dedikáltan is megjelenik a környezeti fenntarthatóság elősegítése. Az MNB ezt követően stratégiai célként fogalmazta meg egy olyan pénzügyi rendszer kialakítását, amely figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat. Miközben több irányból is megkezdődött a zöld […]
Hogyan lesz a zöld kötvényekből zöld Magyarország?

A zöldkötvények mára a tőkepiacok megkerülhetetlen elemeivé váltak. Ezeknek az értékpapíroknak a legfőbb ismérve, hogy a bevont forrásokat a kibocsátók környezetileg fenntartható aspektussal rendelkező projektek finanszírozására fordítják. A zöld minőséget tehát alapvetően a források felhasználásának módja határozza meg („Use of Proceeds”), amely szemléletmódot a nemzetközi kötvénystandardok feltételrendszerei is tükrözik. Az elmúlt években a hazai piacokon […]
Nobel 2022: Bernanke, Diamond és Dybvig

Túlzás nélkül állítható, hogy október 10-én a közgazdász szakma jelentős része izgatottan várta a Nobel-bizottság bejelentését. Röviddel dél előtt felszállt a füst, és bejelentették: a 2022. évi közgazdasági Nobel-díjat és az azzal járó tízmillió svéd koronát Ben S. Bernanke, Douglas W. Diamond és Philip H. Dybvig kapták egyenlő arányban megosztva a bankok és pénzügyi válságok […]
Egy majdnem-Lehman pillanat okai

Egy szenior bankár szerint néhány napja egy szinte lehmani pillanatnak lehettünk majdnem tanúi. Akárhogy is ítéljük meg, nem kecsegtet sok jóval, hogyha rövid időn belül 50 milliárdnyi államkötvénytől próbálnak megszabadulni, miközben átlagosan egy nap 12 milliárddal szoktak kereskedni. És mindez ráadásul nem is egy banánköztársasággal történik, hanem a nyugati világ egy jó adósságbesorolással (AA) rendelkező […]
Ki nyerte a háború első hónapját? – Az orosz-ukrán konfliktus energiapiaci mérlege

Bár az angolszász kormányok számos alkalommal jelezték, hogy Oroszország támadásra készül, a világot mégis döbbenettel töltötte el február 24-én az Ukrajna ellen indított, s napjainkig tartó invázió. Oroszország gazdasági jelentősége számottevő mértékben csökkent az elmúlt évtizedekben, és a világ egyik legnagyobb gazdaságából egy közepes gazdaság szintjére süllyedt – 2020-as GDP alapján Olaszország, míg egy főre […]
Csőstül jön a baj – ezért fáj különösen a mostani válság

Az utóbbi másfél évtizedben ez már legalább a negyedik válságidőszak, amit megélünk. Az amerikai jelzálogpiacok összeomlásával kezdődött nagy pénzügyi válságot 2011-2012-ben követte ez európai adósságválság, majd kisebb szünet után lecsapott a koronavírus-járvány, idén februárban pedig kitört az ukrán-orosz háború, ami felerősítette a már tavaly óta kibontakozóban levő energiaválságot. Egyik válság a másik után. Valószínűleg mindig […]
Kismacskából tigris – avagy a Nanyang Technological University felemelkedése

A Nanyang Technological University (NTU) Szingapúr két nagy állami egyeteme közül az egyik. Az intézményt 1991-ben hozták létre többek között azzal a céllal, hogy a már létező National University of Singapore-ral (NUS) versenyre keljen, és ezáltal emelkedjen az oktatás általános színvonala az országban. Azonban az új egyetem a kezdetekben meg sem közelítette az NUS-t, és […]
Eljöhet-e magától a zöld fordulat a pénzügyek terén? – Önszabályozás kontra kötelező szabályok

A globális környezetvédelmi kihívások rendszerszintű kezelése érdekében a pénzügyi rendszer átállítása szükséges, amelynek keretében a tőkeáramlásokat a környezeti szempontból fenntartható befektetések felé kell irányítani. Így leírva mindez könnyen megvalósíthatónak tűnik, de a gyakorlat közel sem ilyen egyszerű. Habár a zöld befektetések piaca jelentős fejlődésen ment keresztül létrejötte óta, a zöld fordulat útjában továbbra is számos […]