Így szereznek pénzt a kormányok a zöldítésre

A zöld, vagyis fenntarthatósági és környezetvédelmi célok elérését szolgáló, dedikált forrásgyűjtésben az államok egyre aktívabb szereplőnek számítanak. A Climate Bonds Initiative adatai szerint a szuverének által kibocsátott zöld kötvények állománya 2016 óta meredeken növekszik, és 2020-ban meghaladta a 34 milliárd dollárt, részarányuk a teljes éves zöld kötvény kibocsátásban pedig 10 százalék fölé emelkedett. Európában Lengyelország […]

Érthető jegybanki kommunikációt mindenkinek!

A központi bankok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a kommunikációra. A jegybanki döntéshozók, szakértők nyilvános szerepléseket vállalnak, írásaik már számos platformon elérhetők. Az átlátható, transzparens kommunikáció érdekében a jegybankok részletes inflációs jelentéseket tesznek közzé, a kamatdöntő ülésekről jegyzőkönyvet adnak ki, sajtótájékoztatókat tartanak, interjúkat és nyilvános beszédeket adnak, és rendszeresen megjelennek a parlamenti bizottságok előtt is. A […]

Kína: összeomlás X.0

Az elmúlt évtizedben a Kínával kapcsolatos elemzésekben legalább annyiszor jelent meg az a felvetés, hogy Kína átveszi a globális uralmat gazdaságilag, mint az, hogy most jutott el az összeomlás szélére. Itt a blogon is írtunk arról, hogy a kínai bankrendszer gyengeségei miatt egy Fed kamatemelés milyen problémákat okozhat, máskor pedig megvizsgáltuk, hogy az egyik legnagyobb […]

Jegybankok és környezeti fenntarthatóság? – Fordulat a jegybanki gondolkodásban

A 2010-es évek közepéig/végéig jellemzően az a korábbi, hagyományos nézőpont uralkodott világszerte, amely szerint a klímaváltozás és a fenntarthatóság nem a jegybankok hatáskörébe tartozik, kizárólag a fiskális politika feladata a probléma megoldása. Ennek megfelelően a kormányoknak kell foglalkozniuk ezen kérdésekkel. Az akadémiai irodalomban több helyen felmerült már korábban, hogy a jegybankoknak érdemes, illetve szükséges lenne […]

Modern tragacsok: a kriptopiac beszakadásának átgyűrűző kockázatai

A kriptoeszközök piaci kapitalizációja a 2021 novemberében látott csúcs óta a több mint 60 százalékkal mérséklődött. Bár ez a negatív teljesítmény nem példanélküli, hiszen 2018 során közel 70 százalékos esést is megfigyelhettek a kriptobefektetők, a mostani esésnek olyan tovagyűrűző hatásai vannak, amit érdemes közelebbről is elemezni. Ez pedig a videokártyák piacára gyakorolt hatás. A kriptoeszközök […]

Számolhatunk-e inflációt a laptopunkon?

A közgazdász kutatók, elemzők feladatainak jelentős részét teszi ki sokszor, hogy olyan adatok után kutatnak, amit mások gyűjtöttek. Adatok segítéségével ismerjük meg a világot és tudunk helytálló következtetéseket levonni a gazdaság helyzetéről. Napjaink modern adat-gyűjtő módszerei (“Big Data”) így jelentős hozzájárulást jelentenek a gazdaságról való tudásunk bővítésében. Az árak online megfigyelésének számos előnye említhető a […]

Nem égnek el milliárdok, ha esnek a piacok

Piaci áresés idején általános újságírói – és néha elemzői – húzás a piaci kapitalizáció csökkenését egy az egyben megfeleltetni a befektetők vagyonának esésével. Valahol érthető ez a narratíva a jelenlegi hiperfinancializált világunkban, ahol sajnos az élet minden szegmense piaci logika alá rendelődik, ezért lassan mindennek és mindenkinek az elsődleges értékmérője a piacon kialakult ár. Globálisan […]

Érvényesek maradnak-e a makroökonómia következtetései, ha figyelembe vesszük a banki pénzteremtés sajátosságait?

Az elmúlt két évtizedben az új-keynesi DSGE modellek váltak a makroökonómiai elemzések fő eszközévé, amelyek jellemzően egy általánosított, dinamikus IS görbéből, egy monetáris politikai kamatszabályból és egy árazási blokkból állnak (lásd például Galí, 2015). Általában a pénzmennyiség, illetve a pénzkínálat mechanizmusa nem jelenik meg bennük. Ez jelentős eltérés a korábbi monetáris makroökonómiai modellekhez képest, amikben […]

Renewable Energy and CO2 Emissions: A Connected View

The European Environment Agency (EEA) on 31 May submitted official EU data to the United Nations Framework Convention on Climate Change (UNFCCC), revealing a better-than-expected overshoot of the 2020 climate target of a 34% drop in greenhouse gas emission (GHG) compared to the 1990 base year. Nevertheless, compared to the target in the Paris climate […]

Jegybanki kamatdöntések: hangosabbak a tettek, mint a szavak?

A monetáris politika transzmissziós mechanizmusa, vagyis, hogy milyen csatornákon keresztül hatnak a gazdaságra a jegybankok intézkedései, fontos kérdéskör mind a gazdaságpolitikát irányítók mind pedig a gazdasági szereplők számára. Az egyik ilyen csatorna az úgynevezett „információs” csatorna, amelyben a jegybank közvetett módon információt (jelzést) nyújt a gazdaság helyzetéről, illetve a gazdasági kilátásokról a gazdaság szereplői számára. […]