CANVAS: egy jegybanki ágens alapú makroökonómiai modell
A jegybankok előrejelzésre, illetve gazdaságpolitikai elemzésekhez kötődő szimulációkhoz jellemzően kétfajta modellt használnak: ökonometria alapú, valamint DSGE modelleket, esetleg ezeknek valamilyen kombinációját. Létezik egy harmadik modellcsalád, az ágens alapú makroökonómiai modellek, amelyek mindeddig nem igazán voltak részei a jegybankok elemzési eszköztárának. Ez azonban a közelmúltban megváltozott. Mindenekelőtt meg kell említenem az MNB Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóságán […]
Pénzügyi ismeretek a közoktatásban – hol tart Magyarország?
A gyerekek XXI. századi kihívásokra való felkészítése akkor lehet sikeres, ha a diákok – az általános elméleti műveltség megszerzése mellett – olyan készségek és képességek birtokában léphetnek be a nagybetűs életbe, amely segíti őket a hétköznapi, gyakorlati problémák hatékony megoldásában. Ezek közé tartoznak a pénzügyi ismeretek is. A blog olvasói közül valószínűleg nem sokan találkoztak […]
A növekvő adósságok dilemmája
Évek óta elemzések tömege foglalkozik a kínai adósság növekedésével, és az utóbbi időszakban az Amerikai Egyesült Államok államadóssága is reflektorfénybe került. Az adósságszintek drasztikus növekedési folyamatában kiemelten izgalmas Michael Pettis írásai alapján áttekinteni az USA és Kína gazdaságának viszonyrendszerét, ugyanis a két gazdaság szerkezete, külső pozíciója és adósságpályája összefügg egymással. Mind az USA-ban, mind Kínában […]
Does the tone of central banker’s speeches discourage potential borrowers?
Ever wondered why some businesses, despite needing a financial boost, hesitate to apply for loans? It’s like they’re stuck in a game of cat and mouse with banks, needing credit but fearing rejection. Well, in the world of finance, this outcome in the credit market is known as the discouragement of potential bank borrowers. This […]
A kerékpározás árnyoldala
Pontos feljegyzések nincsenek az első eltulajdonított kerékpárról, de feltételezhetjük, hogy a biciklilopás közel egykorú a biciklivel. Mi az oka, hogy a meglovasított kétkerekűek évről évre a kriminálstatisztikai táblázatok felsőbb soraiban szerepelnek? A kerékpározás világszerte növekvő tendenciát mutat, mely mögött több jól azonosítható tényező húzódik meg. Például, sok országban támogatott a kerékpárvásárlás a szénmonoxid-kibocsátás visszaszorításának reményében. […]
Létezik dezinfláció recesszió nélkül – keresleti sokk után
Martin Sandbu, a Financial Times publicistája február 1-jén írt az Egyesült Államok fájdalommentes dezinflációjáról és annak tanulságairól. Főbb megállapításai a következők voltak: Az inflációs időszakon gyakorlatilag túl vagyunk. Mindez azokat igazolja vissza, akik átmenetinek és kínálat oldalinak gondolták az áremelkedést. A szerző (Sandbu) is ebbe a táborba tartozik, így nem lepte meg az infláció lecsengése. […]
Érdekességek a háztartások inflációs várakozásairól
A lakossági felmérésekből származó inflációs várakozások jellemzően sokkal pontatlanabbak, mint a professzionális előrejelzők, és olyan torzításokat mutatnak, amelyek nehezen összeegyeztethetők a teljes információs racionális várakozások (full information rational expectations, FIRE) hipotézisével. Utóbbi paradigma évtizedek óta a makroökonómiai modellezés alapját képzi, és az Economania blogon is többször írtunk erről a témáról. D’Acunto és Weber friss tanulmányukban […]
Napóleon leckéje a chipgyártásról: ki nyer és ki veszít a tech-szankciókon?
Napjainkban reneszánszát éli az iparpolitika, azaz a tudatos állami szerepvállalás egyes, stratégiai jelentőségűnek ítélt szektorok fejlesztése érdekében. Eszköztára sokszínű, az elérendő cél azonban mindig a hazai ipar megerősítése – szükségszerűen a külső konkurencia kárára, az iparpolitika tehát bizonyos mértékben elkerülhetetlenül protekcionista. Ez élesen szembemegy a nyolcvanas évektől uralkodó konszenzussal, amely az állami beavatkozás visszanyesését, és […]
Mi lesz velünk? Tényleg elveszi a munkánk a mesterséges intelligencia?
A McKinsey Global Institute kutatása szerint 2030-ra a mesterséges intelligencia (MI) hatására a jenlegi munkaórák 30 százaléka automatizált lehet, ezáltal globálisan 800 millió munkahelyet megszűntetve (Ellingrud és szerzőtársai, 2023). De mit is jelent ez pontosan? Aggódnunk kellene, hogy megszűnik a biztosnak vélt munkahelyünk és munkanélkülivé válunk? „Röviden visszatekintve…” Sokan tévesen gondolják, hogy a MI fejlődése […]
Anyaság, apaság és pénzügyek: a nemek közötti kereseti szakadék mélységei
A 2023-as közgazdasági Nobel-díjat Claudia Goldin a nemek közötti kereseti különbség tanulmányozásával nyerte el. A kérdés korábban is sokakat foglalkoztatott, ezt követően pedig valóságos „forró téma” lett a közgazdaságtanban és a médiában is. Habár egyértelmű, hogy a női munkavállalók helyzete az elmúlt évtizedekben fokozatosan sokat javult – helyet kaptak a (felső)oktatásban, kiszélesedtek a lehetőségeik, és […]