A hat legnépszerűbb írásunk 2022-ben
A mögöttünk álló évet végre nem a koronavírus-járvány dominálta, és ez tükröződött blogunkon is. 2022 legtöbb kattintást vonzó posztjai sokszínűek, van bennük szó befektetésekről, ingatlanpiacról, piaci összeomlásokról, felsőoktatásról és polikrízisről. Az alábbiakban bloggereink hat legolvasottabb írását mutatjuk be röviden. 6. Banai Ádám: A fánk-hatás A koronavírus-járvány az ingatlanpiacot is alaposan átrendezte. Felértékelődtek azok az ingatlanok, […]
A fenntartható közgazdaságtan és az idő
A közgazdaságtannak reagálnia kell arra, hogy a minket körülvevő világ alapjaiban változik meg a korunkat jellemző megatrendek és folyamatok következtében – ez a fenntartható közgazdaságtan alaptétele, amely szerint ezért van itt az ideje, hogy a korábbi közgazdasági elméletek helyére egy új, most formálódó elmélet lépjen. Az új gondolati keretek még kialakulóban vannak, de már láthatóak […]
Karácsony előtt így befolyásolják az üzletek a vásárlási szokásainkat
Már hetekkel, sőt akár hónapokkal az ünnepek előtt hangulatba hozza vagy éppen megőrjíti az embereket az üzletekben szóló karácsonyi zene. Viszont gondolta volna bárki, hogy az ünnepi dallamokat pszichológiai okokból játsszák a boltokban? A hiedelmek szerint, ha vásárlás közben karácsonyi zenét hallunk, akkor nagy valószínűséggel több pénzt is költünk. Az évnek ezen időszakában nem lehet […]
Az exponenciális kor
Öt évtizeden keresztül a félvezető iparág a komputer chipek teljesítményét évente 50 százalékkal tudta növelni. Ezt a folyamatot Moore-törvénynek nevezzük, ami a komputerizáció és az internet fejlődésén keresztül az emberi történelem talán leggyorsabb átalakulását eredményezheti. A Moore-törvényen alapul az exponenciális kor elnevezés. Azeem Azhar „Az exponenciális kor” című könyvében részletesen kifejti ennek sajátosságait. A jelenkor […]
Ha nem marad más, csak az alkalmazkodás: hangsúlyeltolódás a globális klímapolitikában?
A környezetrombolás és az éghajlatváltozás elleni lépések vizsgálatának kulcspontja a kontroll kérdése, akár egyéni, cégszíntű, országos vagy nagyobb regionális szinten gondolkodunk is. Mi áll az ellenőrzésünk alatt, és mi az, ahol az elkerülhetetlen jelenlegi és jövőbeli hatásokkal szembeni alkalmazkodás marad csak? Utóbbi piaci lehetőségeket is rejthet, de többnyire inkább a gazdasági, társadalmi, környezeti negatív következmények megelőzéséről […]
A Nobel-díjasok megmondják: hogyan kerülhető el a bankpánik?
Ahogy korábbi bejegyzésünkben már írtunk róla, az idei közgazdasági Nobel-díjat Bernanke, Diamond, és Dybvig munkásságáért ítélték oda. A díjkiosztó bizottság kiemelte, hogy az idei év díjazottjainak kutatásai révén érthetjük meg azoknak a szakpolitikai döntéseknek a fontosságát is, amiket a 2007-2009-es pénzügyi válság és a COVID-19 pandémia alatt is alkalmaztak, hogy a bankpánikokat elkerüljék és a […]
Aranygól Katarnak?
A 2022-es Labdarúgó Világbajnokság (VB) csoportkörén már túl vagyunk. Ahogy várni lehetett a torna eddigi része, a labdarúgó évad kellős közepére időzített világesemény sportszakmai és szurkolói szempontból is rémálom. Fáradt játékosok, alacsony színvonal, érthetetlen bírói döntések és visszafogott hangulat jellemzi a mérkőzéseket. A katari rendezést azonban semmiképpen sem sportszakmai szempontok indokolták, így érdemes inkább egy […]
A katari világbajnokság margójára – a foci valóban csak a gazdag országok játéka?
A futball – Angliából kiindulva – először Európában vált népszerűvé bő száz évvel ezelőtt, de hamar elterjedt más kontinenseken is. Az első világbajnokságot 1930-ban rendezték Uruguayban 13 résztvevővel, a katari torna 32 helyéért pedig közel 200 ország küzdött mega selejtezők során. A résztvevő országok között óriási különbségek vannak történelmi és kulturális szempontokból, ahogyan a gazdasági […]
Mi áll a jen leértékelődése mögött?
A japán jen közel 30 százalékos gyengülést mutatott az elmúlt egy év során, amivel az 1988-as részvény és ingatlanpiaci buborék kipukkadása óta nem látott szintre csökkent az amerikai dollárral szemben. A japán fizetőeszköz a világ harmadik legfontosabb devizája a dollár és az euró után, továbbá tartalék- és menedékeszköz jellege miatt a többi jegybank számára is […]
Közösségi hálózat, boldogság és a közgazdaságtan
Mi értelme növelni a GDP-t, a fogyasztást vagy a gazdasági teljesítményt, ha végül nem tudjuk növelni az emberek boldogságot és elégedettségét? Számos esetben és formában merül fel újra és újra, számos új kutatás vizsgálja több oldalról is ezt a kérdést és próbálja megérteni az emberek boldogságának hajtóerejét és ennek gazdasági jelentőségét. Az ember közösségi lény, amely […]